A DRÁMAPEDAGÓGIAI MAGAZIN folyóirat publikációs etikai alapelvei a Publikációs Etikai Bizottság (COPE) ajánlásait követik, ily módon összhangban vannak a nemzetközi etikai standardokkal. Az alapelvek iránymutatást és támogatást nyújtanak a szerzőknek, szerkesztőknek és a folyóirat munkájában részt vevő valamennyi szereplőnek ahhoz, hogy munkájukat felelősségteljesen és átlátható módon végezzék.
A kézirat benyújtásakor a szerzőnek nyilatkoznia kell, hogy betartotta az alábbi alapelveket:
Eredetiség: A szerző csak saját szerzőségű kéziratot nyújthat be. A beküldött tanulmányokat plágium-ellenőrzésnek vetjük alá. A szerző abban az esetben is felel a plágiumért, ha a forrásmegjelölés nélküli rész mesterséges intelligencia használata révén került a szövegbe.
Források megjelölése: A hivatkozásoknak átláthatónak és pontosnak, a forrásoknak ellenőrizhetőnek kell lenniük.
Jogtiszta képek: A kézirathoz csak a szerzői jog szabályai szerint felhasználható képek mellékelhetők.
Mesterséges intelligencia használata: Amennyiben a szerző mesterséges intelligenciát használ a publikáció megírásához a műben fel kell tüntetnie annak módját, mértékét. A szöveg érdemi része kizárólag a szerző személyes műve lehet.
Módszertani megalapozottság: A szerző kötelessége a a tanulmányok rovatba szánt írásoknál kutatási módszertan bemutatása.
Hitelesség: Az adatoknak, képeknek, ábráknak hitelesen és torzításmentesen kell közvetíteniük , a táblázatok, képek és ábrák alatt azok forrásait fel kell tüntetni.
Finanszírozás és összeférhetetlenség: A szerző köteles minden olyan forrást feltüntetni, amelyből a közlemény elkészítését közvetlenül finanszírozta. Köteles továbbá jelezni a szerkesztőségnek, ha személyével összefüggésben bármiféle összeférhetetlenségi ok áll fenn.
Kutatásetikai engedély: Amennyiben a kutatás témája szempontjából releváns, a kéziratban fel kell tüntetni az intézményi kutatásetikai engedély számát.
A benyújtott kéziratokkal kapcsolatban a szerkesztőbizottság és a lektorok az alábbi alapelveket követik:
- Objektivitás: A szerkesztőbizottság kizárólag a tudományos minőség alapján, politikai, személyes és más tényezőktől mentesen dönt a kéziratok befogadásáról. A szerkesztőbizottság a tagja által benyújtott kéziratokkal kapcsolatos döntéseket az érintett tag kizárásával hozza meg.
- Szakmai bírálat: A Tanulmányok és a Műhely rovatokba szánt írásokat a szerkesztőbizottság által felkért bírálók véleményezik. A bírálók tudományos fokozattal rendelkeznek, és különböző hazai vagy külföldi intézmények kutatói és oktatói. A lektorálási eljárás függetlenségének biztosítása érdekében a felkért lektorok kötelesek felhívni a szerkesztőbizottság figyelmét esetleges összeférhetetlenségükre. A bírálat kölcsönösen anomin (double-blind peer review). A bírálók kötelesek véleményüket objektíven, a tudományterületen elfogadott általános szakmai elvárásoknak megfelelően elkészíteni, és tájékoztatni a szerkesztőbizottságot a tudomásukra jutott etikai visszaélésekről.
- Titkosság: A szerkesztőbizottság tagjai és a lektorok a kéziratokról sem a szerkesztés idején, sem a megjelenés után nem adhatnak információt külső személyeknek. A mű megjelenése előtt – a szerző és a szerkesztőbizottság írásos engedélye nélkül – nem használhatják fel azokat saját kutatásukhoz.
- Adatvédelem: A szerkesztőbizottság a szerzők és a lektorok adatait kizárólag a kéziratok megjelentetésével kapcsolatban használja fel, és harmadik félnek nem adja át.
Szerkesztés és lektorálás
- A kézirat befogadásáról a szerkesztőbizottság dönt a felelős szerkesztő javaslata alapján, aki a befogadhatóság érdekében kezdeményezheti a kézirat átdolgozását, tartalmi, formai módosítását. A döntés a következő szempontok alapján történik:
- Illik-e a kézirat a folyóirat profiljába?
- Megfelelő-e a téma jelentősége, újdonsága, hasznossága? Eléri-e kézirat tudományos színvonala a lektoráláshoz szükséges minimumot?
- Betartotta-e a szerző a folyóirat publikációs etikai alapelveit a kézirathoz csatolt nyilatkozata és az ellenőrzési eljárások eredményének tükrében?
- Megfelel-e a kézirat a folyóirat a formai követelményeinek?
- A befogadott írást a felelős szerkesztő vagy az általa felkért szerkesztő gondozza. Eljuttatja tartalmi és formai javaslatait a szerzőnek, akivel egyetértésben zárják le a felmerülő kérdéseket.
- A Tanulmányok vagy a Műhely rovatba szánt kéziratok esetében a szerkesztési folyamat részét képezi a lektorálás, melyre két bírálót kérünk fel. A bírálat kölcsönösen anonim (double-blind peer review). Elutasítjuk a kézirat közlését, ha a bírálók egybehangzóan ezt javasolják, ha pedig e vonatkozásban ellentmondó a véleményük, harmadik bírálót kérünk fel.
- A szerzőnek általában egy hónap áll rendelkezésére a bírálók által kért módosításra, átdolgozásra. A nyelvi lektorálást és a tördelést követően a szerző jóváhagyja a publikáció megjelenésre kész változatát.
Benyújtás, formai követelmények
A kéziratot magyar nyelven kell benyújtani *.doc formátumban az alábbi címre:
dpmszerkesztoseg.mdpt@gmail.com
Kérjük mellékelni hozzá
- a kitöltött a szerzői adatlapot,
- a nem Wordben generált illusztrációkat külön fájlban, képként is (*.jpg, *.bmp, *.png),
- a Tanulmányok és a Műhely rovatba szánt kéziratok első oldalán egy 500–1000 karakter terjedelmű tartalmi összefoglalót (absztraktot), valamint annak angol nyelvű fordítását.
A kézirat formája:
Az optimális terjedelem a Tanulmányok rovatban egy szerzői ív, azaz 40 000 leütés szóközzel, a Műhely rovatban 20 000 – 30 000, a Szemle rovatban pedig 10 000 – 20 000 leütés szóközzel.
Betűtípus: Arial; betűméret: 12; sortávolság: 1,5; margók: 2,5 cm. A szöveg egésze sorkizártan írandó.
A szerzői neveket, a műcímeket és a szó szerinti idézetket kurzív (dőlt) betűkkel kell jelölni. Az idézetek kezdetét és végét idézőjel jelzi, közvetlen utána lábjegyzetben hivatkozva azok forrására. Az évezredek és -századok arab számokkal jelölendők. A köszönetnyilvánítás az első lábjegyzetbe kerülhet. A bekezdéseket a cím, alcím alatti első bekezdések kivételével két karakterrel (kb. 0,5 cm-rel) beljebb kell kezdeni. A tanulmányok olvasását nagyban megkönnyíti, ha arányosan tagolódnak bekezdésekre. Ezek terjedelme ne legyen hosszabb, mint egy gépelt oldal. A bekezdéseket ne különítsék el sorkihagyások.
A képek, táblázatok és ábrák számozott címe az objektumok fölé kerüljön. Mindhárom kategóriát külön kell számozni, és a kézirat szövegében kizárólag a sorszámuk segítségével lehet rájuk hivatkozni (és nem „fenti” vagy „alábbi” képként, táblázatként stb.). A képek, táblázatok és ábrák alatt feltüntetendő azok forrása vagy az utalás arra, hogy saját szerkesztésűek. A táblázat, diagram minden sorának és oszlopának legyen címe. A táblázatoknak, ábráknak önmagukban is értelmezhetőnek kell lenniük. A nem eléggé informatív címekhez rövid megjegyzés fűzhető a táblázat vagy diagram alatt.
A hivatkozás lábjegyzetben történik. Meg kell adni a szerző(k) vagy szerkesztő(k) családnevét, a mű megjelenésének évszámát és a hivatkozott rész oldalszámát. Több hivatkozás esetén a felsoroláskor a tételek között pontosvessző van. Ha egy jegyzetben ugyanannak a szerzőnek több művére hivatkozunk, a hivatkozások évszám szerint követik egymást. Az azonos években megjelent műveket a, b, c betűvel kell megkülönböztetni. Ha nincs megadva sem szerző, sem szerkesztő, a munka rövid címét adjuk meg. Ha a kiadás éve nincs megadva a hivatkozott könyv címlapján, akkor az évszám helyén (é. n.) szerepeljen. A rövidítések feloldása az írás végén az Irodalom című részben történik.
A hivatkozott irodalom (és csak az!) a tanulmány végére kerül, a következő formátumban:
Önálló könyvek: Szerző(k) (évszám): Cím, kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe kurzív (dőlt) betűvel.
Szerkesztett könyvek: Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím, kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe kurzív (dőlt) betűvel.
Könyvfejezetek: Szerző(k), (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe kurzív (dőlt) betűvel.
Folyóiratban megjelent cikkek: Szerző(k) (évszám): Tanulmány cím, folyóiratcím, évfolyam (kötet) száma, szám, oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe és az évfolyam száma kurzív (dőlt) betűvel.
Korábbi kiadások, fordítások: Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik.
Internetes hivatkozás: Internetről származó anyagok esetén adjuk meg a pontos URL címet (linket). Zárójelben tüntessük fel a letöltés pontos idejét: (Letöltés: év, hó, nap), DOI-azonosítók esetében azonban ez szükségtelen.